Energia-hatékonysági feladatok
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény alapján energiamegtakarítási tervet kell készítenie minden közintézmény tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetőjének.
A felelős szervezet vezetője:
a) ötévente a Hivatal által elkészített és az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett minta szerinti energiamegtakarítási intézkedési tervet készít, amit a készítés évében március 31-ig köteles megküldeni a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;
b) végrehajtja az energiamegtakarítási intézkedési tervet, a teljesítésről évente jelentést készít, amit a tárgyévet követő év március 31-ig megküld a Nemzeti Energetikusi Hálózat területileg illetékes irodája felé;
c) a Nemzeti Energetikusi Hálózat által működtetett online felületen a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint bejelenti az épületre vonatkozó energiafogyasztási adatokat;
d) gondoskodik az energiahatékonysági tájékoztató honlapon közzétett módszertan alapján az épület használóinak energiahatékonysági szemléletformálásáról és a b) pont szerinti éves jelentésben erről beszámol;
e) együttműködik a Nemzeti Energetikusi Hálózattal az a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátása során,
f) feltölti az épületre vonatkozó, a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerben nyilvántartott energetikai adatokat az online felületen elérhető Nemzeti Épületenergetikai Rendszerbe és együttműködik a Nemzeti Épületenergetikai Rendszer kezelésével megbízott szervezettel, amely szervezet korlátlan hozzáférést biztosít a Nemzeti Épületenergetikai Rendszerhez az energiapolitikáért felelős miniszter számára, az energiapolitikáért felelős miniszter e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben meghatározott feladatai ellátása céljából.
Az energiamegtakarítási intézkedési tervnek a középületek használóinak szemléletformálására is ki kell térnie.
SZEMLÉLETFORMÁLÁS
A szemléletformálás célja az energiatudatos, fenntartható életvitel elősegítése, amely hozzájárul az energiahatékonysághoz és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növeléséhez. Segítségével a lakosság szélesebb körben megismerheti az energiatakarékossági, energiahatékonysági, megújuló és alternatív energiahasznosítási megoldásokat, lehetőségeket, illetve megváltoztatja a lakosok ezekkel kapcsolatos fogyasztói és társadalmi beállítódásait. Az alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság a lakosság aktív szerepvállalása nélkül nem valósítható meg, ezért kiemelt jelentőségű a szemléletformálás. Ez azonban csak abban az esetben lehet hatékony, ha a szemléletformálás igazodik az érintett célcsoport igényeihez, alternatív és interaktív megoldásokat alkalmaz.
Az apró dolgok, amelyeket naponta végzünk, együttesen nagy hatást képesek gyakorolni környezetünkre. A helyes választások révén, akár otthon, akár a munkában jelentősen hozzájárulhatunk környezetünk terhelésének csökkentéséhez. Ehhez mindössze annyit kell tennünk, hogy felülvizsgáljuk energiafelhasználási szokásainkat. A legtöbb energiát fűtésre, ezt követően a világításra használjuk el az épületekben, de számottevő mértékű legnagyobb kincsünknek, a víznek a felhasználása is.
A Nemzeti Energiastratégia 2030 célként tűzi ki az energiafogyasztási szokásokkal és annak környezeti vonatkozásaival kapcsolatos szemléletváltás elérését, továbbá a környezet- és energiatudatos fogyasztói társadalom kialakítását. Az energiastratégia és a témához kapcsolódó, egyéb hazai stratégiák és tervek – az energetikai vonatkozású környezettudatosság alapján – a szemléletformálási intézkedések tekintetében az alábbi öt fő területet érintik:
– energiahatékonyság és energiatakarékosság;
– megújulóenergia-felhasználás;
– közlekedési energiamegtakarítás és kibocsátás-csökkentés;
– erőforrás-hatékony és alacsony szén-dioxid-intenzitású gazdasági és társadalmi berendezkedés;
– megváltozott klímaviszonyokhoz való alkalmazkodás.
A különböző témákban vállaljuk előadások, oktatások lebonyolítását!