Hőszükséglet számítás / radiátor méretezés
Minden épület hőszükséglete kiszámítható, függetlenül annak korától, valamint jelenlegi, illetve jövőbeni falhasználási céljától. A számítás során az épület adataiból meghatározzuk a megfelelő méretű hőtermelők és megfelelő teljesítményű hőleadók méretét!
Hőszükséglet számítás
Az elmúlt évtizedek gyakorlata és technológiái szerint épült átlagos lakásokban, illetve családi házakban a felhasznált energia több mint 70%-át fordították fűtésre. A maradék 30%-ból a használati meleg víz előállítására fordított éves energiamennyiség csaknem 10%-ot tett ki, a többi 20%-ot pedig a háztartási gépek, a világítás, a főzés, az elektronikai berendezések energiafogyasztása jelentette. Ezek az arányok egy alacsony energiaigényű épület esetében már másként alakulnak.
Az épületek energiaigényének és energiafogyasztásának megoszlása folyamatosan változik és az általánosan érvényes irányelvek ellenére a végleges arányokat az egyes épületeknél az alkalmazott berendezések és technológiák dönthetik el.
A mai modern hőszigetelések és egyre drágább épületgépészeti berendezések mellett, egyre hangsúlyosabbá válik, hogy az elhelyezett hőtermelők és hőleadók minél pontosabban illeszkedjenek az igényekhez.
A fűtési hőszükséglet számítás célja:
A hőszükséglet számítás célja annak az energiaáramnak a meghatározása, amely az adott éghajlati területen várható szélsőséges időjárási feltételek mellett az előírt belső hőmérséklet kielégítő biztonságú fenntartásához szükséges és elégséges.
A számítás során az alábbi tervezési adatokat határozzuk meg:
• A maximálisan szükséges fűtési teljesítmény (kW)
• A fűtőfelületek kialakítása az önálló helyiségek számára
A számítás menete:
A hőszükséglet az az energiaáram, amelyet méretezési feltételek mellett a fűtőberendezéssel a helyiségbe/épületbe kell juttatni ahhoz, hogy ott az előírt belső hőmérséklet (a megadott kockázati szinten) kialakuljon. A méretezési feltételek között a határoló szerkezetek felmelegítésének a hőigénye is szerepelhet szakaszos, vagy esetenkénti, ritka üzemeltetés mellett.
A hőveszteség a helyiségből, illetve az épületből a környezetbe transzmissziós és konvektív úton távozó energiaáram.
A hőveszteség egy részét a nyereségáramok, más részét a fűtési rendszer teljesítménye fedezi. A hőszükséglet több összetevőből alakul ki. A meghatározására a következő mennyiségek kiszámítása szükséges:
• A külső transzmissziós energiaáram számítását azokra a határoló- és nyílászáró szerkezetekre kell elvégezni, amelyek a méretezett helyiséget a külső környezettől vagy a talajtól választják el.
• Belső transzmissziós energiaáramot azokra a határoló- és nyílászáró szerkezetekre számolunk, amelyek a méretezett helyiséget olyan szomszédos tértől választják el, ahol a helyiséghőmérséklet a vizsgált helyiségtől eltérő, vagy üzemszerűen és tartósan eltérő lehet, amennyiben ez az eltérés 4 K vagy nagyobb.
• A filtrációs hőszükséglet a méretezett helyiségbe a külső környezetből és/vagy a szomszédos terekből a sűrűségkülönbség, a szél és a kiegészítő szellőztetés hatására bejutó levegőáramok felmelegítésére szolgáló energiaáram. Amennyiben a filtrációs légcsere nem éri el a helyiségre előírt kötelező légcserét, akkor a kötelező légcsere a filtrációs hőszükséglet számítás alapja.
• A napsugárzásból származó energiaáram számítása a méretezett helyiséget a külső környezettől elválasztó, sugárzást átbocsátó (transzparens) szerkezetekre végezhető el.
• A belső hőnyereség származhat emberek, gépek, világítás stb. hőleadásából. Ezzel a hőnyereséggel a fűtési hőszükséglet csökkenthető.
Szükséges dokumentumok a fűtési hőszükséglet kiszámításához:
Egy új épület tervezése esetén az épület tervezésével kapcsolatos dokumentumokat a gyakorlatban az építészek adják meg. Meglévő épületek korszerűsítése esetén tervek hiányában, minden esetben helyszíni felmérés szükséges. A statisztikai adatok segítségével lehetőség van arra, hogy egy épület hőszükségletét a fogyasztási adatok alapján számszerűsítsük.
Radiátorok méretezése:
Helyiségek hőszükségletének meghatározása során pontosan tervezhetők a hőleadók! Az épületek elmúlt évtizedekben megnövekedett energia hatékonysága lehetővé tette a radiátorok tervezési hőmérsékletének a csökkentését. Egy szigeteletlen ház esetén a kívánt hőmérséklet eléréséhez az előremenő és visszatérő víz hőmérséklete jóval magasabb, mint a megfelelő szigetelésű ház esetében. Ennek előnye, hogy a modern szoba esetén a radiátor mérete változatlan maradhat a szigetelés utáni kisebb hőigénynek köszönhetően.
A megfelelően megválasztott hőleadó akár 30-40 %-os energiamegtakarítást is eredményezhet!